Barabási Albert László előadásában számomra a legnagyobb meglepetést az okozta, amikor arról beszélt, hogy egy szervezet bonyolultságát nem a sejtek száma jelenti, hanem a közöttük létesített kapcsolatok száma és mindezt azzal példázta, hogy a hagymának kétszer annyi génje van, mint az embernek. Tehát a hálózatban lévő "gének (csomópontok) száma nem korrelál a komplexitással". Szerintem ez a példa remekül mutatja a kapcsolatok erejét és rávilágít a HUB-ok jelentőségére a hálózaton belül.

Korábbi tanulmányaim során megtanultam, hogy a skálafüggetlen hálózatok erősek a hibák ellen, viszont nagyon sebezhetőek a célzott támadásokkal szemben. Azonban az előadáson bemutatott ábra szemléletesen mutatta be számomra ezt az állítást.

Az előadás alapján hasonlóságokat lehet felfedezni a társadalmi és biológiai hálózatok között. Fontos azonosság, hogy az előbb említett hálózati formák skálafüggetlen hálózatot alkotnak és nem véletlenszerűen felépülőt . Továbbá a biológiai hálózatok esetén is nagyon jelentős szerepet játszanak a HUB-ok, például: a rák esetén a p53-as gén, szóval nem csak az internet esetén emelkednek ki ezek a nagy csomópontok.

Azt a különbséget véltem felfedezni e két hálózattípus között, ami a biológiai hálózat esetén értelemszerű is, hogy nem figyelhető meg az úgy nevezett "népszerűségi kapcsolódás" jelensége. Valamint, amit az előadó is említett, hogy az ember által tervezett hálózatok kevésbe robusztusak.

Forrás:http://mindentudas.videotorium.hu/hu/recordings/details/8316,
Behalozva_A_halozatok_csodalatos_vilaga_a_sejtekt