Paul Miller a The Verge online technológiai magazin  újságírója rászánta magát, hogy alanya legyen egy érdekes kísérletnek és egy évet töltsön el mindennemű internethasználat nélkül.

Úgy érezte, hogy kiégett és nem tud rendesen koncentrálni az igazán fontos dolgokra a rázúduló internetes információ áradat miatt. Ahogy fogalmaz : " Az internet tönkretette a lelkemet" . Az a gondolata támad tehát, hogy egy év távolságot tart a modern világtól, hogy felfedezze igazi önmagát, amit eddig az internetezés nem hagyott érvényesülni.

Azonban az internet az élete szerves részévé vált és nemhogy nem sikerült saját megtalálnia, hanem még depresszióba is süllyedt. Elvesztette  a motivációját mindenféle "jó offline tevékenység" iránt és a világ beszűkült számára.

Azt gondolom ezek teljesen általános elvárások, én is tapasztaltam már, hogy az internet rontja a koncentrációmat és a sok információ miatt rengeteget szelektálok és tévesen egy hírnek csak a fejlécét olvasom el.

Viszont én is csakúgy, mint Paul már az internet meglétével együtt szocializálódtunk, egyik napról a másikra ezt a ráutaltságot nem lehet megszüntetni. Rövidtávon lehet nélkülözni, de hosszútávon már káros hatásai lehetnek.Épp az előző posztban idéztem Manuel Castells gondolatait, miszerint egy egyén nem vonhatja csak úgy ki magát a hálózatból. Esetleg egy olyan ember, aki élete jelentős részét internet megléte nélkül élte le mást tapasztalt volna (digitális bevándorló). 

Mindenesetre én biztos nem bírtam volna ki internet nélkül egy évig, maximum egy hónapig és a depresszió első jeleire visszadugtam volna az Ethernet kábelt. Véleményem szerint az internet a kapcsolattartás és a jól informáltság elérésének egyik eszköze és az aranyközép út elvét betartva semmiképpen sem káros dolog. Hozzáteszem vizsgaidőszak során, néha igazán jót tesz az eredményességnek az offline mód szoktam is alkalmazni esetenként.

Forrás:http://www.theverge.com/2013/5/1/4279674/im-still-here-back-online-after-a-year-without-the-internet